Asbóth János (1930-2014)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozatának Széchy Károly díjjal kitüntetett mérnöke, gyémántdiplomás mérnök, a Mélyépterv nyugalmazott irodavezetője 2014. március 30-án, életének 84-ik évében elhunyt.
Budapesten született 1930-ban. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnök Kar Út- Vasút tagozatán 1952-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd a Mélyépterv Talajmechanikai osztályára került, ahol először tervező, később osztályvezető és 1991-ig nyugdíjba vonulásáig az Előtervezési és Komplex Mélyépítési Iroda vezetőjeként tevékenykedett.
Szakmai tevékenysége során kiemelt érdeklődéssel foglalkozott a lösztalajokban történő építési feladatokkal és a lösz magas partok állékonysági kérdéseivel. A talajok fizikai vizsgálatában, speciális alapozási kérdések és a különleges földstatikai problémák elméleti és gyakorlati megoldásában meghatározó kiemelkedő eredményeket ért el.
A Dunai Vasmű és Dunaújváros beépítési kérdéseinek vizsgálata, dunaújvárosi magaspart csuszásának kiterjedt témakörei és az elferdült dunaújvárosi épület visszabillentése, valamint az elcsúszott dunaújvárosi hajó-kikötő stabilizálása jelzik szakmai munkáinak fontosabb területeit. Nevéhez fűződik - többek között- a DKV geotechnikai vizsgálata, a DCM alapozástervezése, Budavári Királyi Palota E épület Anjou szárnyának aláfalazása, az újpalotai- és Gazdagréti lakótelepek geotechnikai munkáinak irányítása.
A talajok fizikai vizsgálatának továbbfejlesztésén túlmenően az irányítása alatt álló egység dolgozta ki a különböző ipari hulladékanyagok: salakpernye, vörösiszap, ércdúsító meddőanyagai fizikai vizsgálatának módszertanát és megoldotta ezen meddőanyagokból készült hidraulikus hányók építési technológiájának és méretezésének elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Szakmai tevékenysége nemzetközi szintű volt, kiterjedt Szlovákiai nagyobb depóniák tervezésére és vizsgálatára is.
Úttörő tevékenységet végzett a veszélyes hulladékok vizsgálatának és ártalmatlanításának területén. Ennek keretében kidolgoztatta a veszélyes hulladékok fizikai és kémiai vizsgálatának módszertanát és irányította az átmeneti és végleges lerakótelepek geotechnikai és környezetvédelmi tervezését. (Galgamácsa, Aszód)
Pályája során számos cikket publikált műszaki szakfolyóiratokban, hazai és külföldi tudományos konferenciák kiadványaiban.
A cikkek témája a szegedi partfal csúszásának és helyreállításának, a DKV magaspart vizsgálatának, a dunaújvárosi magaspart stabilizálásának és különböző kényes alapozási rendszerek kialakításának ismertetésével foglalkozott /Budavári Királyi Palota, Gellérthegyi medence, Tiszai Hőerőmű 250m magas kéménye, stb./
Külön cikksorozatban elemezte a hidraulikus hányók geotechnikai, állékonysági, környezetvédelmi és építéstechnológiai kérdéseit. Ezek jelentős része külföldi egyetemeken tartott konferenciák kiadványaiban jelent meg.
Szakmai tevékenységét a METESZ különböző egyesületeiben tartott előadások keretében és külföldi konferenciákon ismertette.
Nevéhez fűződik számos találmány is, ezek témái különleges alapozási rendszerek, munkagödör víztelenítés, salakpernye-hányóépítési technológia, veszélyes hulladéklerakók kiképzése, vízbeszerzési rendszerek intenzifikálása, vízbázisok védelme, sűrű, kondicionált salakpernye és vörösiszap szállítórendszerek és depóniakészítés technológiája.
Nyugállományba vonulásától folyamatosan a geotechnika és vízgazdálkodási környezetvédelem vezető tervezője és szakértője volt. Szabad szellemi foglalkozás keretében- zömmel a MÉLYÉPTERV Komplex Mérnöki Zrt. megbízásából - nagy volumenű-közmű -, erőmű beruházások és árvízvédelmi létesítmények geotechnikai tervezésével és szakértésével foglalkozott.
Társadalmi téren az ISSMGE Magyar Nemzeti Bizottságában vett részt. A magyar Mérnöki Kamara újjászervezése óta a Geotechnikai Tagozatban tevékenykedett. A szervezést követő két ciklusban a tagozat elnökségi tagja volt, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2011-ben Örökös Mérnöki Kamarai Tag címmel ismerte el munkásságát.
Számos miniszteri kitüntetés jelzi szakmai munkájának elismerését. A Műegyetem mérnöki munkáját Gyémántdiplomával ismerte el.
A gazdag szakmai életútját elsősorban tervezőként járta be, s kiváló elméleti felkészültsége és nagyon jó gyakorlati érzéke alkalmassá tette a legnagyobb feladatok megoldására is, a környezetében tevékenykedő szakemberek irányítására, generációk nevelésére, szakmai vezetői tevékenységre és újszerű megoldások kidolgozására. Példamutató tevékenységét a nyugdíjazása után is folytatta visszafogottabb tempóban, de változatlan igényességgel.
2012-ben a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata elismerésül Asbóth János példamutató életpályája során végzett sokoldalú civil mérnöki munkáját, felelős tervezői tevékenységét és iskolateremtő műhelytevékenységét Széchy Károly emlékplakett és díjban részesítette.
Emlékét tisztelettel megőrizzük.
