Pécsi Tudományegyetem logo PTE Műszaki és Informatikai Kar
Breuer Marcell Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

Additív Technológiák az építészetben, az individualizmus ujjá éledése a designban

"Az átalakulás azonban olyan hatalmas mértékű, hogy ma nem is valami korábban létező újjászületésről (renaissance), hanem a mozgalom eredményeként valami merőben újnak a teremtéséről (naissance) beszélhetünk. Szemben korábbi korok folytatóival, akiknek csak korlátozott számú motívum állt rendelkezésükre, és csak néhány szomszéd néppel érintkeztek, mi, társadalmi viszonyaink és modern vívmányaink ereje folytán, szabadon rendelkezünk az emberiség összes képességével és tudásával."

részlet Otto Wagner - Korunk építőművészete című értekezéséből 

     A 20. század első felében kibontakozó design, elsődlegesen a funkciót tartotta kiindulási alapnak és többnyire nagy szériában előállítható termékeket terveztek, amelyek a kor technikai színvonalán könnyen legyárthatóak voltak. És bár céljuk az életszínvonal javítása, a demokrácia alapjainak megszilárdítása volt, az embereket mégsem tudták megszólítani, a végletekig racionális tárgyak elveszették a mindennapi ember számára értelmezhető életszerűséget. Az emberek ehelyett, valami inspirálóra, izgalomra vágytak.

 

A 21. század technológiai fejlődése egyre újabb és meglepőbb találmányokkal áll elő, amelyek eddig soha nem látott összetettséggel hálózzák be mindennapjainkat. „Többé már nem az ember szolgálja a technikát: a technikának kell szolgálnia az embereket.”* A modernista szemléletet a kulturális és narratív szempontok bírálják felül.

 

     A design fejlődésére tagadhatatlanul a számítógépes tervezés és gyártás hatott a legerősebben. A mai tervezőknek olyan formaalkotási eszközök (szoftverek) vannak a kezükben, amelyek felhasználói felülete végtelen variációra ad lehetőséget a hagyományos tervezési eszközök korlátozottsága nélkül. A CAD szoftverek segítségével a design nem csupán megtervezhető, a virtuális szimulációknak köszönhetően tesztelhető is, így a gyártók is bátrabban vágnak bele az új fejlesztésekbe.  A kétdimenziós rajzon alapuló munkafolyamat hagyományos sorrendje megfordul, s a térbeli modell válik elsődlegessé, amely eddig általában az elgondolás helyességének ellenőrzésére szolgált. A 3 dimenzió alapú tervezés átláthatóbb, könnyebben értelmezhető design kialakulását vetíti előre, ami közelebb áll a valósághoz és kevésbé absztrakt, mint a 2 dimenzió alapú design. Ez különösen a laikusokkal, használókkal való kommunikáció esetében figyelhető meg, hiszen amíg a 2D rajzot csak viszonylag kevesen tudják helyesen értelmezni, addig egy makett majdnem mindenki számára könnyen értelmezhető. További előnye a 3D alapú tervezésnek a megnövekedett információ tartalom, egy 3D terv kétségtelenül részletesebb és pontosabb képet ad az elképzelésről. A jelenleg teret hódító BIM modellezés is ezen előnyöket kínálja. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a 3D alapú tervezés csupán egy eszköz, ami nem válthatja ki, írhatja felül a tervezői tehetséget és intuíciót, annak csupán kiegészítése és eszköze lehet.

 

 

     Az elmúlt évtizedben kibontakozó új eljárás a 3D nyomtatás, amelynek segítségével a számítógépen megtervezett tárgyat 3 dimenziós objektumként lehet kinyomtatni, alapjaiban változtatja meg a tervezői gondolkodásmódot. A technológia segítségével korábban megvalósíthatatlannak hitt formák és szerkezetek váltak kivitelezhetővé.

Az iparág ma már ott tart, hogy nemcsak műanyagból készíthetőek el tárgyak, kerámia és fém nyomtatása sem akadály már. A gyártási folyamat lehetőséget ad a folyamatos változtatásra, így akár minden egyes elem tekinthető egyedi darabnak. Nincs szükség nagy költségű szerszámokra és nagy költségű ipari berendezésekre, csupán egy nyomtatóra, nyersanyagra és a megtervezett objektum virtuális 3 dimenziós modelljére. A kézművesség és a tömeggyártás közötti határvonal egyre inkább elmosódik. Az egyedi igényeket kiszolgáló design, a személyre szabhatóság előtérbe kerül.

Az elmúlt években kezdődött el az a folyamat, amely a 3D nyomatást nem csupán a prototípus készítés területére korlátozza, hanem magát a végleges terméket is e technológia segítségével állítja elő. Ez a dinamikusan fejlődő ágazat a piaci és gazdasági berendezkedésünk egészen új korszakát hozhatja magával. Hiszen, nincs szükség hatalmas gyáróriásokra, ha az előállítás egy kompakt méretű berendezésen történik, a szállítási díj a nyersanyag szállítására korlátozódik.

 

A Michigani Műszaki Egyetem kutatói által készített tanulmány, amely a 3D nyomatás jövőbeni háztartásokban betöltött szerepét kutatja, azt a következtetést vonták le, hogy egy nyomtatot tárgy előállítása átlagosan 50%-al kevesebb energiát használ fel a hagyományos technológiákhoz képest.

Talán a legjelentősebb érdeme a személyre szabhatóság, minden egyes darab az egyedi igényeknek megfelelően állítható elő, a felhasználó a saját igényeihez igazodó terméket állíthat elő, így növekedik tárgy hatékonysága. A rendszer működési elve tökéletesen összhangban van, a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan felszólítással, amely a fenntartható fejlődés egyik alapvető jelmondata.

     Fontos tényező az újrahasznosíthatóság kérdésköre. Mára a design ipar eljutott arra a szintre, hogy egy terméknek ne csupán az előállítását tervezzék meg, hanem ha az már feleslegessé vált, annak intelligens újrahasznosításáét is. A ma használt anyagok legtöbbjének újrahasznosítása megoldott, ilyen például a leggyakrabban használt nyomtatható műanyag a PLA, amely kukoricakeményítőből készül és könnyen újrahasznosítható, újra nyomtatható anyag állítható elő belőle.

 

 

     Számos nemzetközi vállalat (Shapeways, imaterialise...) foglakozik azzal, hogy olyan online felületeket hoznak létre, amin keresztül nem csupán legyártatni tudjuk a digitális modelleket, hanem közzétéve a modelleket, mindenki számára elérhetővé tehetjük őket. Itt is azt láthatjuk, hogy a hagyományos tervezési - előállítási - értékesítési metódusok átalakulnak. A felhasználónak közvetlen kapcsolata van a gyártóval, és a gyártón keresztül magukkal a vásárlókkal.

 * Marcus Fairs: Design a 21. században. Marcel Wanders: Előszó. Alexandra kiadó, Pécs 2007.

„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Kozák Barnabás