PTE Műszaki és Informatikai Kar
Breuer Marcell Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

Publikációk:

  Publikációs tevékenység és szakmaspecifikus alkotások:
38 magyar és 14 idegen nyelvű cikk egy nemzetközi kiadvány szerkesztése (UNIDO kiadásában jelent meg), 1 német és egy francia nyelvű könyvrészlet Budapest antik építészeti emlékeiről és egy építészettörténeti kalauz írása társszerzőként és szerkesztése (megjelent 4 nyelven). 14 római kori emlék vagy együttes elvi rekonstrukciójának az elkészítése (önállóan vagy Hajnóczi Gyula munkatársaként). 41 fontosabb műemlék megvalósult helyreállításának tervezése, számos műemlék felmérési tervdokumentációjának az összeállítása, 2 budapesti kerület (XII; XIII) keretszabályozási tervéhez építészeti értékvizsgálat és egy kerületrész (VI. kerület Andrássy út-Liszt F. tér-Király u) keretszabályozási tervének műemlékvédelmi munkarészének, valamint 23 műemléki szakvélemény készítése.

A történeti fürdőkultúra épületei Budapesten és építészeti megújításuk lehetőségei
A történeti város területén, Óbudán, Budán és Pesten több ezeréves múltra tekint vissza a fürdőkultúra léte és virágzása. A római, majd a török kor építészeti foglalatát is megteremtette a kultúra rendszeres gyakorlásának. A hódoltság időszaka után a 18. század második felétől veszi kezdetét a mindmáig tartó korszak, amikor a gyógy- és termálvíz nyerő helyekre ismét fürdőket és strandokat telepítettek. A napjainkban működő helyszínek épületei javarészt a kiegyezés hatalmas gazdasági fellendülésének eredményeként születtek meg. Néhány emlékünk, mint például a Gellért fürdő a századfordulót követően, vagy a két világháború között, mint például a Janáky István által tervezett Palatinus strand, főépülete. Érdemi fejlesztés a Rác-fürdőt leszámítva nem történt a II. világháborút követően. Ahol a balneológiára épületet telepítettek, ott új szálloda részeként, csak egy szűkebb réteg számára hozzáférhető gyógyfürdő épült, amilyen például a Hélia, a Hungaria, vagy a Ramada Plaza Budapest wellness szállodák.
A kutatás keretében vizsgálni lehet a budapesti Fürdőigazgatóság kezelésében levő strandok és fürdők közül a csillaghegyi, a Római fürdői, a Pünkösdfürdői és a Palatinus strandok, valamint a Rudas, a Gellért és a Széchenyi fürdők fejlesztésének realitását és lehetőségeit. Az épületek részletes megismerésének keretében építészeti értékeik feltárását és állapotuk leírását is el kell végezni. A strandok és fürdők környezetének elemzése már a fejlesztési lehetőségek mértékének és irányának a meghatározását segíti. A kutatások összegzéseként tömegvázlatokban, fejlesztési koncepciós tervekben fogalmazhatóak meg azok a lehetőségek, amelyek a fejlesztések lehetséges irányát jelölik ki. A koncepció-tervek elsősorban a fürdők és a strandok rehabilitációjára tesznek javaslatot, illetve a bővítés lehetőségeit is vizsgálják. Fontos eleme a kutatásnak, különösen a fürdők esetében a balneológiai szolgáltatások fejlesztési lehetőségének a tanulmányozása, illetve a szállodai bővítés szükségességének a feltárása.
A kutatások során a hazai lehetőségek és tervek mellett meg kell ismerni az európai tendenciákat is a területen. Javasoljuk Csehország, Ausztria, Horvátország felesztési törekvéseinek a megismerését és értékelését is.

Lehetséges együttműködő partnerek:
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt stratégiai partnerként érdekelt a kutatási program színvonalas végrehajtásában és a feltárt fejlesztési lehetőségek koncepció-terv szintű kidolgozásában.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara doktoráns téma meghirdetésével és keretei között, a fejlesztési célok megalapozását és a marketing lehetőségek feltárását végezheti.
A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara a PTE PMMK BMDI együttműködésében DLA téma keretében dolgozhatja ki a kidolgozott fejlesztési programok táj- és szabadtérépítészeti vonatkozásait.