University of Pécs logo UP Feit
Breuer Marcell Doctoral School
University of Pécs
Faculty of Engineering and Information Technology

Erzsébet Szeréna Zoltán dr.
Erzsébet Szeréna Zoltán dr.
Associate Professor
betty.zoltan@mik.pte.hu
Announced Topics

Műemléképületek revitalizációja funkcióváltással 
Egy épületet jól meghatározott céllal építenek, azaz története során egy bizonyos funkciót lát el. Az eredeti felhasználói szándék megváltozása után új funkció ellátására alkalmassá tehető, átépíthető. Ha viszont valamilyen oknál fogva megszűnne az a szándék, amely biztosította fennmaradásukat, használatukat, továbbélésüket, romossá válnának. Ez megelőzhető a műemléképületek új funkcióinak körültekintő tervezésével, az igények pontos felmérésével, elemzésével – és ezek eredményeinek a meglévő épületanyaggal való összehangolásával.

Korszerűség és hagyomány
A kortárs építészet egyre szerteágazóbb irányzatainak tanulmányozása mára sok tanulsággal szolgál: az épületek a mindennapi használat során vagy igazolják a tervezési szándékot, vagy éppen felülvizsgálatra ösztönöznek. Ezen vizsgálatok, elemzések, a magyarországi népi és történeti épületek tanulságainak felhasználásával, segítségével keressük a koherens választ arra, hogy a mai magyar viszonyok (környezet, gazdaság, fenntarthatóság, közízlés, használati kultúra) között milyen lehetőségei, feladatai vannak a felnövekvő építész generációnak.

A népi építészeti örökség kutatásának hatása az épülettervezésre 
A népi építészet logikus. Az élethez és a természethez igazodik, szabályrendszerét ismeri és elfogadja. Korunk épülettervezési gyakorlatában ez kevéssé érzékelhető: a környezeti adottságokkal szembemenő kivagyiság meglepően sok épület sajátja. A kutatás elemzi a hagyományos építészet folytonosságát, a „józan paraszti ész” építészetre gyakorolt hatását, javaslatot tesz egy autentikus, időtálló építészeti magatartásforma, nyelvezet kidolgozására konkrét, saját építészeti művön keresztül.
Építészeti örökség felújításának/bemutatásának korszerű módszerei
A hazai műemlékek újkori restaurálásnak lehetőségei meglehetősen korlátozottak kettős értelemben is. Korábban lerombolt, leromlott állapotú, szinte a földdel egyenlővé tett műtárgyak, épületek helyreállítását mindig a gazdasági keretek meghatározó léte befolyásolta, ennek eredményeképp hazánkban nagyon kevés alkalom adódott és adódik arra, hogy nagyobb, vagy akár kisebb léptékű emlékmegőrzés, vagy jobb esetben felújítás szóba jöhessen. A fenntartható fejlődés problematikáját szem előtt tartva fókuszálni kell a jelenlegi épületállomány romlásának megakadályozására, korszerűsítésére, hiszen nem terjeszkedhetünk folyamatosan a termőföld stb. rovására épületeinkkel. Az esetleges új utakat kutatva, napjaink technológiai fejlődését kihasználva új módszerek valósíthatók meg ebben a vonatkozásban. Ezen módszerek felfedezése, elveinek kidolgozása (egy konkrét építészeti példán keresztül bemutatva), kifejlesztését tűztem ki témámul.
Építészeti örökségmegőrzés korszerű és újszerű módszerei
A hazai műemlékek, műemlék jellegű épületek restaurálásának lehetőségei gyakran több szempontból is korlátozottak. Leromlott állapotú, használati értéküktől megfosztott műtárgyak, épületek helyreállítását a gazdasági kereteken kívül az újrahasznosíthatóság megvalósíthatósága is befolyásolja, ennek eredményeképp kevés a lehetőség adódik a teljes körű emlék-, ill. értékmegőrzés megvalósítására az eredeti funkció megtartásával. A fenntartható fejlődés problematikáját szem előtt tartva viszont egyre hangsúlyozottabban kell a jelenlegi épületállományt vizsgálnunk: a további romlás megakadályozásával, az épületek átfogó korszerűsítésével, funkcióinak újradefiniálásával megakadályozhatjuk az épített környezet természetes élettér rovására történő terjeszkedését. Esetleges új utakat kutatva, napjaink technológiai fejlődését kihasználva új módszerek valósíthatók meg ebben a vonatkozásban. Ezen módszerek kutatása, elveinek kidolgozása (konkrét építészeti példán keresztül bemutatva), hatásainak vizsgálata és modellezése kihívás a jelen és a jövő szakemberei számára is.

Irodaterek revitalizációja, újragondolása a XXI. sz. kihívásainak szem előtt tartásával
Egy épületet jól meghatározott céllal építenek, azaz története során egy bizonyos funkciót lát el. Az eredeti felhasználói szándék megváltozása nélkül is elavulttá válhat egy épület, ennek lehetünk tanúi az információtechnológiai forradalom nyomán bekövetkező amortizáció tekintetében akár pár évtizedes iroda épületeket vizsgálva. A fenntartható fejlődés szempontjából viszont fontos a jelenlegi épületállomány felértékelése: az épületek átfogó korszerűsítésével, alaprajzi, működési rendszerének újragondolásával – különös tekintettel a rugalmas téralakítás követelményeire – még hosszú évtizedeken keresztül jól működő és használható tereket alkothatunk a produktivitás, a használói elégedettség fokozása mellett. Ez bemutatható és megvalósítható több hazai, 60-as, 70-es években emelt típus irodaház példáján keresztül, az igények pontos felmérésével, a várható trendek elemzésével, körültekintő tervezéssel és ezen eredmények a meglévő épületanyaggal való összehangolásával.